1. k�nyv:

Harry Potter �s a B�lcsek K�ve
 Harry Potter And The Sorcerer's Stone 2001.

Nem k�nny� egy kultusz-k�nyvet megfilmes�teni, viszont ha siker�l, akkor dupla az �r�m - �s t�bbsz�r�s a bev�tel. J. K. Rowling (Joanne Kathleen Rowling) 1990-ben, mik�zben �pp n�gy �r�t kellett, hogy elt�lts�n egy vesztegl� vonaton, kital�lt egy kisfi�-figur�t, akit Harry Potternek nevezett el.

Ezut�n m�g hat �vbe telt, hogy meg�rja az els� Harry Potter-k�nyv�t (a Harry Potter �s a B�lcsek K�ve-t), viszont ezzel a fantasztikus mese-reg�nnyel akkora sikert �rt el, ami szint�n csak fantasztikusnak nevezhet�: gyerekek, tinik �s feln�ttek egyform�n odavoltak Harry Potter-�rt, szerett�k a k�nyv hangulat�t, leny�g�zte �ket a mese sz�v�se, a var�zslatos vil�g, amiben a h�s�k mozognak, az izgalmak, a j�k �s a rosszak harca, sz�val minden olyan mot�vum, ami egy reg�nyt felejthetetlen �lm�nny� tesz. Az els� k�nyvet 46 nyelvre ford�tott�k le, t�bb mint 100 milli� p�ld�nyban kelt el, �s mik�zben mindenfel� egyre t�bbet hangzott el a "Harry Potter"-n�v, fut�t�zk�nt terjedt a "Potter-m�nia".
A Harry Potter �s a B�lcsek K�ve 1996-ban ker�lt az amerikai boltokba, �s David Heyman producer m�r ekkor elgondolkodott a megfilmes�t�s�r�l. Hamar megszerezte a megfilmes�t�s jog�t, meg�llapodott a Warner Bros.-szal, majd 1997-ben tal�lkozott Miss Rowling-gal, a szerz�vel is, �s "meg�g�rte" neki, hogy a film-adapt�ci� igyekszik majd h�en t�kr�zni a k�nyv hangulat�t �s st�lus�t. Azt, hogy ez mennyire siker�lt, f�k�pp azok tudj�k meg�llap�tani, akik olvast�k a k�nyvet �s ut�na l�tt�k a filmet - ennek hi�ny�ban a legjobb, ami tehet�nk, hogy megn�zz�k, mit tud maga a film.
J�l kezd�dik: sejtelmes �jszaka van, ahol egy cica egy mozdulattal var�zsl�n�v� v�ltozik. K�t var�zsl� (McGalagony �s Dumbledore professzor) �pp egy csecsem� elhelyez�s�n �gyk�dik, egy nagyon helyes kisfi��n, akinek van egy v�g�s a homlok�n. Azt�n ugrunk egy nagyot az id�ben, a kisfi� m�r t�z �ves k�r�li, �s �ppen az idi�ta nevel�sz�leit szolg�lja ki. Ezekben a percekben a film elhajlik egy kicsit Copperfield D�vid, vagy m�s hasonl� "szeg�nygyerek"-t�rt�net fel�, er�sen ki�lezett a k�l�nbs�g a dagadt �s sz�rke nevel�csal�d (Dursley-�k) �s a kis Harry k�z�tt. Nem ezek a legjobb percei a filmnek, kicsit f�raszt� n�zni a par�diaszer�en elt�lzott Mr. �s Mrs. Dursley arc�t �s gonosz megnyilv�nul�sait, de nyugtasson meg minket, hogy Harry-vel egy�tt hamar elhagyjuk a Dursley-f�szket, �s kezd�dhetnek az igazi kalandok.
Harry 11-ik sz�linapj�n egy fura alak j�n el �rte, Hagrid, aki �gy n�z ki, mint egy viking harcos, �s t�l sokat besz�l. Elmes�li Harrynek a sz�lei t�rt�net�t, megtudjuk azt is, hogy a kisfi� kiv�lasztott var�zsl�-jel�lt, �s m�r v�rj�k �t egy igazi var�zsl� iskol�ban, a Roxfort-ban. A Roxfort egy k�l�n l�tv�ny-fejezetet jelent a filmben, a var�zslatos dolgok gazdag t�rh�za t�rul fel el�tt�nk, �gymint lebeg� gyerty�k, �ttetsz� szellemek, besz�l� s�veg, ami elosztja az �joncokat a k�l�nb�z� tanul�csoportokba, ter�lj-ter�lj asztalok, �s m�g megannyi �rdekess�g. Azt tudjuk, hogy a Potter-reg�ny egy k�l�nleges �s saj�tos vil�got tudott teremteni mag�nak, amiben az az �rz�se van az embernek, hogy ak�rmi megt�rt�nhet, �s ha valami teljesen h�tk�znapi m�don m�k�dik, az a muggle-ok (nem var�zsl� emberek) kev�sb� �rdekes vil�g�hoz tartozik. A film becs�letesen igyekezett hiteles l�tv�nny� ford�tani azt, amit az olvas�k a reg�ny sorai alapj�n elk�pzeltek, �s azt is az alkot�k jav�ra kell �rnunk, hogy a k�peik nemhogy nem z�rt�k le e n�z�k fant�zi�j�t, hanem ink�bb kinyitott�k, �s fog�konyabb� tett�k az �rz�keiket egy olyan vil�g ir�nt, ami minden, csak nem h�tk�znapi. A film k�zepe fel� m�r olyan �llapotba ker�lhetnek a fog�konyabb n�z�k, hogy megszokj�k a szokatlant, �s a mozib�l kij�vet szinte azt v�rj�k magukban, hogy a mozg�l�pcs� kezdjen el rep�lni, vagy a j�rda v�ljon foly�konny�.
Sz�val a film h�s�gesen k�veti a reg�ny var�zslatos t�m�j�t �s vil�g�t, s�t m�g hozz� is tud tenni, p�ld�ul a kit�n� szereposzt�s �ltal. Meg kell jegyezn�nk, hogy a profi szereposzt�s nem alakult t�l k�nnyen a filmben, p�ld�ul az els� casting-rendez� (Susie Figgis) ki is l�pett menet k�zben. Harry szerep�re egy �vig kerest�k a megfelel� kisfi�t, m�g v�g�l siker�lt Daniel Radcliffe (Harry Potter) sz�leit meggy�zni�k arr�l, hogy nem fog negat�v ir�nyba v�ltozni a fi�k �lete a film �ltal. A 11 Daniel m�r nem el�sz�r szerepelt filmben, a BBC Copperfield D�vid c. Tv-sorozat�ban � volt a c�mszerepl�, k�s�bb pedig a Panamai Szab� c. k�mkrimiben � j�tszotta Geoffrey Rush kisfi�t. Daniel Radcliffe egyszer�en telital�lat Harry szerep�re, nagyon kedves, �rtelmes feje van, �s annyira intelligensen �s �rz�kenyen mozog a filmv�sznon, hogy az elk�peszt�. Harry k�t bar�tj�t, Hermione-t �s Ron-t a 10 �ves Emma Watson �s a 12 �ves Rupert Grint j�tssz�k, mindketten nagyon j� gyereksz�n�szek, f�k�nt a kicsi Emm�b�l n�z�nk ki egy k�s�bbi er�s sz�n�szkarriert. � nagyon �ntudatosan �s szinte felszegett fejjel alak�totta a j�tanul� Hermione-t, aki a szorgalma miatt mag�nyos szokott lenni, de Harry �s Ron felfedezik benne a legjobb �s legtalpraesettebb bar�tot.
A t�rt�net, vagyis Harry Potter mes�je nemcsak var�zslatokat �s boldogs�got tartogat a n�z�k (kor�bban olvas�k) sz�m�ra, hanem s�lyos �s szomor� dolgokat is, mint p�ld�ul Harry sz�leinek az elveszt�s�t, ami mag�ban is nagy f�jdalom lenne a fi�nak, de r�ad�sul m�g neki kell majd szembesz�llnia a gyilkossal. A sz�l�k t�bbsz�r is felbukkannak a filmben, �s megjelen�s�kkel mindig megnyugtatj�k Harry-t (�s a n�z�t), hogy a fi� j� �ton j�r, �s ha el�g kitart�, akkor a v�g�n majd j�l s�lnek el a dolgok. Ez a szomor� mot�vum, de mellette ott van a f�lelmetes is: van egy nagyon gonosz var�zsl�, akinek a nev�t nem b�rja b�rki kimondani (a k�nyv szerint csak Dumbledore professzor �s Harry, a filmben viszont Hermione-nek is siker�l), Voldemort nagy�r. � �lte meg Harry sz�leit, �s a fi�t is meg akarta �lni csecsem�kor�ban, de � t�l�lte valahogy, �s ez�rt lett kiv�lasztott a var�zsl�k k�r�ben. Voldemort a film jelen�ben �ppen er�tlen egy �jabb t�mad�shoz, viszont van egy titkos sz�vets�gese, aki meg akarja szerezni a Roxfort-ban elrejtett B�lcsek K�v�t, hogy ez�ltal �j er�re kapjon Voldemort, teh�t, hogy a gonosz er� ragadhassa mag�hoz a hatalmat. �gy egy�tt vannak azok a mot�vumok, amelyek komolly�, vagy fajs�lyoss� tudnak tenni egy mes�t: kiv�lasztotts�g, k�l�nleges tud�s valamiben, bar�ts�g �s kitart�s, b�tors�g �s a meg�rz�sek ereje, j� �s rossz �r�k szemben�ll�sa, �s a tisztess�ges j�t�k el�nye. M�g sorolhatn�nk ezeket az alap mese -�s �letelemeket, de nem is ezek sz�m�tanak igaz�n, hanem az, hogy a film ut�n �gy �rzi mag�t az ember/ember l�nya, mintha kapott volna valamit, ha m�st nem, de egy megk�nnyebb�l�st afel�l, hogy a dolgok tudnak �rtelemszer�en is rendez�dni (rendben, hogy f�leg a mes�kben), �s a v�g�n bizony nem sok v�laszt�sa ad�dik a rossznak �s a gonosznak�
J� film a Harry Potter, �s Chris Columbus rendez� munk�j�val is el�gedettek lehet�nk. Pedig sokan k�telkedtek Columbus Potter-k�pess�g�ben, azt mondt�k r�la, hogy nem biztos, hogy a sok felh�tlen �s k�nnyed filmje ut�n j�l r� tud �rezni a Harry Potter-t�rt�net l�nyeg�re.
El�sz�r Steven Spielberg neve mer�lt fel a projekt kapcs�n, de � hamar nemet mondott, �s ezut�n a Warner Bros. egy �n. "casting pool"-t szervezett, ahova t�bb rendez�t is megh�vtak, �s arra k�rt�k �ket, hogy v�zolj�k fel az elk�pzel�seiket a Harry Potter megval�s�t�s�r�l. A megh�vottak k�z�l n�h�ny n�v: Alan Parker, Terry Gilliam, Tim Robbins, Peter Weir, �s persze Chris Columbus. Columbus v�g�l megfelelt a Warner Bros. producereivel k�sz�lt interj�n, �sszebar�tkozott az �r�n�vel, megh�vta �t konzult�nsnak, �s v�g�l � kapta meg a megb�z�st. Elfogadta J.K. Rowling k�r�s�t, miszerint angol sz�n�szek dolgozzanak a filmben. Columbus a Reszkessetek, Bet�r�k!-sorozattal lett n�pszer�, a Mrs. Doubtfire-rel futott be v�gk�pp, majd el�rukkolt egy �rzelmesebb-komolyabb hangv�tel� filmmel, az �desek �s Mostoh�k (Stepmom) c. Julia Roberts-Susan Sarandon dr�m�val, aminek az utols� f�l�r�ja annyira szomor� lett, hogy garant�ltan szem nem maradt sz�razon.
A film 130 milli� doll�rb�l k�sz�lt, a forgat�si helysz�nek t�bbek k�zt Sk�ci�ban, Gloucesterben, Londonban, �s Oxfordban voltak.
A Harry Potter �s a B�lcsek K�ve-film ki�llja a k�nyvvel val� �sszehasonl�t�st, de az adapt�ci� neh�zs�geit�l f�ggetlen�l egy izgalmas �s komoly mesefilmet l�thatunk a szem�ly�ben, ami 153 perc alatt k�pes szinte teljesen elvar�zsolni benn�nket, pozit�v �rtelemben persze.